Ötlet, javaslat kérése

Kedves Átalakítók, Újrahasznosítók, ötletelésre hívlak most titeket.

Van egy "ezer" éves bőrkabátom (nem, nem árulom el, hogy mióta hordom már :) ), az évek folyamán szűk lett. Nem szeretném elajándékozni, eladni, szeretném újrahasznosítani, átalakítani.

Gondoltam arra, hogy kiveszem az ujjait, azokból készítek a két oldalvarrásban bővítést, így kapok egy mellényt. Később az is eszembe jutott, hogy ebből az átalakított mellényből inkább mégis kabát(ka) legyen, mondjuk kötök neki új ujjakat.

De szívesen alkotnék belőle (szinte) bármit.

Mit gondoltok, javasoltok, mi legyen? Az is érdekelne, hogy szerintetek a farmer varró tű elegendő lesz a bőr varrásához? Vagy az nagyon megsérti az anyagot, nincs rá szükség? Végül is puha, de mi lesz ott, ahol több réteg van, mint kettő?

(bejegyezte: Egy vállalkozó nő)

Margaréták

Turkálós pongyolából kislánymellény:








De még valami lesz belőle, mert ehhez csak kb. a felét használtam fel. :o)

Újévi gyertyatartó

A pezsgős üvegen a dugók körüli fém drót nem alumíniumból van, mint gondolnám, mert vonzza a mágnes. Csak néhány mágnest kell gyermekünktől kölcsönkérni, és máris kész van a hűtőmágnes-gyertyatartó.

Ezúton kívánok minden kedves olvasónknak nagyon boldog új évet!

Mese az átalakult pulóverről

"A hatalmas méretű, pihe-puha, piros termovelúr pulóver már régóta lógott a turkáló vállfáján, szeretett volna már új gazdára találni.Sokáig várt és várt, már feladta volna, amikor egy szép napsütéses, őszi pénteken meglátogatta a boltot egy "vállalkozó nő", aki egyből beleszerelmesedett a pulóverbe. Mindketten tudták, hogy ez a NAGY TALÁLKOZÁS. A pulóver még nem tudta, hogy hatalmas átalakuláson megy majd át, de érezte, hogy jó helyre kerül, nagy hasznát veszik majd.

A "vállalkozó nő" még korábban feladatul kapta, hogy egy pici lánynak készítsen Karácsonyra egy piros, télapót idéző ruhácskát. Fogta hát a pulóvert, hazavitte és belekezdett a nagy átalakításba. Levágta a pulóver ujjait ...."

A "mese" folytatását, az átalakulás végeredményét elolvashatod, ha a képre kattintasz :)

(Készítette és közzétette: Erika

Advent

 Hozzávalók:
- 4 db szép alakú üveg (sajnos csak 3 színtelent találtam itthon, a negyedik is olyan alakú, csak zöld)
- régi, szétfeslő függöny (egyszerűen csíkokra szakítottam, ha már úgyis szakadt)
- gyertyák

Kutyusos párna

Most egy turkálóból mentett, itt-ott foltos hálóingből alkottam meg egy párnahuzatot:



Ilyen lett:

Mivel a mintája kicsit ferdén volt nyomva... á, most minek beszélek mellé, valójában azért lett a saját díszpárnámra huzat belőle, mert beléjük szerettem. Bár tény, hogy a mintája ferdén lett nyomva, amint azt láthatjátok is. :o) (Saját tapasztalataimból kiindulva inkább a minta legyen ferde, mert ha a mintához vágom ferdén az anyagot, az nem mindig sül el jól.) Még megmaradt a hálóing eleje mintás alja, a háta, és egyik ujja, talán majd arra is kitalálok valamit.

Tolltartó nadrághátsóból

Már van vagy három éve is, hogy ezt a tolltartót készítettem.

Hozzávalók:

• mutatós, érdekes hátsó zsebekkel rendelkező nadrág, vagy lehet akár kabát is (ez most jutott eszembe)
• cippzár / patent / tépőzár - bármi, ami rendelkezésedre áll a varrós dobozban - a záráshoz

Elkészítés (nagyon egyszerű):

Az eredeti zseb(ek) szélétől kb 3 cm-re vágd körbe az anyagot. Én a felső cippzár bevarrásával folytattam (a vastag cippzár és patent eredetileg is rajta volt a zseben), kifordítottam és végül körbevarrtam a maradék három oldalt is. Ennyi, sem több, sem kevesebb :)

(Készítette és közzétette: Erika)

Nadrágból szoknya

A második darab, amit bemutatok Nektek, valóban a "régiből új" kategóriába esik.

Hozzávalók:

• egy régi farmernadrág
• elütő, de hozzáillő színű és anyagú maradék (jelen esetben bársony)

Elkészítés:

A nadrág szárait a leendő szoknya hosszának megfelelő magasságban vágd le (a felhajtásra nem kell számolni, mert rojtozva lesz), szárai belső varrásait bontsd szét.

A betétnek szánt anyagból a háromszögeket vágd ki

Úgy állítsd össze a két anyagot, hogy a színei egyfelé nézzenek, a varrás pedig a farmer anyag szélétől kb 1 cm-re legyen. Jó ha rendelkezésedre áll farmervarró tű, mert amikor az eredeti középvarrásokhoz érsz, ott elég sok anyag van már alapból is. A szoknya alját varrd körbe a szélétől kb 1 cm-re. Erre azért van szükség, hogy a rojtozás magasságát fixálni tudd. Innentől jó kis türelemjáték következik: a rojtozás. Ugye nem kell elmesélni, hogyan készül, tini korunkban elsajátítottuk már :)

(Készítette és közzétette: Erika)

Konzervdobozból ötletesen - könyvajánló

A fenti címmel kapható a Maxim Könyvkiadó Top Barkácsötletek sorozatában ez a remek könyvecske.

Részlet az ajánlóból:

Az alapanyagok minden háztartásban megtalálhatók, s igen eredeti, ötletes dekorációkat készíthet. Alumínium dróttal, szalagacéllal és domborfóliával kombinálva olyan egyedi darabok alkothatók, amelyek magukra vonják az emberek csodálkozó pillantását.

Mindegy, hogy gyertyatartó, ajándékdoboz, kerti dísz vagy madáretető készül belőlük - egy kis kreativitással környezetünk üde színfoltjai lehetnek.

Tippekett találhatsz benne többek között az alábbiak elkészítéséhez:

• Kiscsibék
• Szívecskés tyúkanyó
• Világító torony
• Tréfás perselyek
• Segítőkész hóember
• Tréfás adventi naptár
• Karácsonyi ajándékdobozok
• stb, stb

Valamint javaslatokat

• az alapfelszereléshez
• a legfontosabb anyagokhoz
• festéshez
• lakkozáshoz
• összeillesztéshez
• ragasztáshoz
• stb

Összefoglalva: mindenhez, ami segít(het) megvalósítani az elképzelésedet.

Jó szórakozást, kellemes kikapcsolódást kívánok a barkácsoláshoz!

 A képre kattintva a Libri Könyváruházba jutsz

(Bejegyezte: Erika)

Konzervdobozból virágtartó

Az első darabom, amit bemutatok Nektek, nem a régiből új, inkább az újrahasznosítás jegyében készült.

Hozzávalók:

• nagyméretű, alaposan ki- és letisztított (zsírtalanított) konzervdoboz
• maradék alapozó és fedőfesték
• lakk, ha van - csupán emiatt ne vegyél, mert akkor kell csak, ha dekupázsolsz is a virágtartóra
• másfél literes kristályvizes palack

Ha korlátra akasztod majd, akkor a továbbiak

• drót / huzal
• ha a fúróval nem vagy jóbarátságban, akkor egy segítőkész férfiember is:), ez lehet a jóképű szomszédfiú, az öcsid, a bátyád, apukád, párod stb stb.

Elkészítése:

Az alaposan ki- és letisztított (zsírtalanított) konzervdobozt fesd le alapozó festékkel. Amíg szárad, a krisztályvizes palackot vágd el úgy, hogy valamivel alacsonyabb legyen, mint a konzervdobozod. Az alján készíts lyukakat, hogy a felesleges víz kifolyhasson majd belőle. Töltsd meg virágfölddel, ültesd bele a kiválasztott növénykédet. Időközben az alapozó megszáradt, átfestheted a dobozt a fedőfestékkel, általában két réteg szükséges. Amikor ez is megszáradt, díszítheted kedved szerint, csíkozhatod, pöttyözheted, feliratot rakhatsz rá. Én szalvétatechnikával ragasztottam rá egy kis virágmintát (elég kezdetleges, mert ez volt az első, hogy ilyen hullámos felületre dolgoztam, kérlek, nézzétek el nekem ). Ha te is így tennél, akkor a szalvéta mintát át kell kenni színtelen lakkal, hogy az időjárás ne tegye tönkre.

Ha felakasztod, akkor mérd le, hogy milyen hosszúságú akasztóra van szükséged, vágd le a megfelelő méretet. Fúrj két lyukat az átalakított konzervdoboboz peremétől kb 2 cm-re (vagy kérd meg a fent említett férfiembert :) ) (ez a munkafolyamat készülhet a festés előtt is, ami talán szerencsésebb is, mert nem teszi tönkre az alapos munkát, ha véletlenül megcsúszna a fúrószár), a lyukakba fűzd bele a drót végét, amit belül köss csomóra.

A palackba ültetett növénykét állítsd a dobozba, rakd a helyére és gyönyörködj benne, gyűjtsd a dícséreteket, bókokat, hogy milyen ügyes vagy.

Sok sikert az elkészítéséhez :)

(Készítette és közzétette: Erika)

Pólóból babatunika

Itt még nem is mutattam: egy egyszerű kis nyári ruhácska/tunika egy kinyúlt (felnőtt) pólóból.

Szoknyákból blúz

Még tinikorunkban kaptuk anyukánktól a fekete-fehér foltmintás, kellemes, gyűrt anyagú, ám eléggé semmilyen hosszú-fazonú, gumis derekú szoknyákat. Nem sokat hordtuk őket, aztán a "rongyoszsákba" kerültek, hogy majd csak lesz belőlük valami.
Lett is, egy kis maradék bordó kordbársonnyal kiegészítve egy nagyon csajos, cigánylányos blúz. Az alsó részhez egy fűzőszabású felsőrész szabásmintáját használtam, az oldalában cipzárral, mell alatt elvágva, amihez aztán csak hozzátoldottam az egyik oldalvarrásukon a megfelelő hosszban felbontott szoknyákat. A kivágást szépen keretezi a szoknyák gumírozott dereka, a gumi a megfelelő tartásról is gondoskodik. A blúz oldalvarrásától indulva, a vállvonal külső szélén át még egy gumis szmokkolást készítettem mindkét oldalon, hogy oldalról is megfelelő takarást biztosítson.
Egyik kedvenc nyári blúzom lett.

Már régóta adós vagyok vele, de most végre bemutatom viselés közben is:

Doboz csinosítása

Apukámtól kaptam egy nagyon régi ékszerdobozt. Én egy kicsit feldobtam keresztszemes hímzéssel, Barbi mintáját és Nina Nutmeg fonalát használva.

Farmerből szoknya

A férjem farmerja szét ment az ülepénél. Gondoltam egyet, levágtam, hozzávarrtam egy jó kis bordós vászon anyagot, az illesztést csipkével díszítettem. Még jó, hogy egy a méretünk apával :-) :-)

Újrapóló 2.

Ami lett:

És amiből:

Farmer-hátizsák

Farmerból már többféle táska is szerepel itt blogon, most egy jó kis hátizsákot mutathatok, amit Gyulavári Gáborné készített.

Díszpárnahuzat

Turkáltam egy egészen kivételesen szép nyakkendőt. Valószínűleg már másnak is eszébe juthatott, hogy valami nemesebb célra is fel lehetne használni ezt a gyönyörű selymet (kevés olyan értelmetlen ruhadarab létezik, mint a nyakkendő), mert minden címkét és cérnát eltávolítottak belőle, aztán meggondolhatta magát az illető, de azért látszott az anyagon, hogy nyakkendő volt valamikor. Az meg, hogy valóban selyem, a vasaláskor derült ki.

A keret natúr vászon (szeretem az ellentétek harmóniáját, hahh), sajnos éppen csak annyi maradt belőle, hogy a keretet kiadja, így is kellett kicsit sakkozni vele, de a hátlapra már nem futotta, azt egy nem túl szép, kék vászon maradékából szabtam ki.

Ajándékba készült, ráadásul az ország másik végére vittük, így nem vettem hozzá párnát, kicsi gyerekkel így sem csekély poggyásszal indultunk útnak, csak reméltem, hogy szüléim valamelyik díszpárnájára megfelelő lesz (Anyukámnak volt a születésnapja), hát látszik a képen, hogy nem, de sebaj, majd kapnak párnát is hozzá egyszer.

A kivitelezés szokás szerint nem a legtökéletesebb, gondoltam, hogy nem lesz egyszerű a selymet a vászonhoz varrni, ehhez képest csak egyszer kellett visszabontani.

Egy szoknya két új élete

Ilyen volt: (már nem szerettem)

És ez a kettő született belőle (de még lehet, egy táska is kijön még :-) )

Ebben az esetben a "régiből újat" más értelmezésben látható. Régi hagyományunk, a pártaviselet napjainkban is hordható (mellesleg ismerős által kidobásra ítélt anyagokból mentettem meg a textiliát).
Nem felel meg a népi hagyomány színeinek, díszítésének, de én szeretem az ódon értékeket mai korra átalakítva is látni. Csak gondolatébresztőnek szántam.

Ágytakaró és kádkilépő

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy nem tudok varrni. Van egy varrógépem, ami varr előre, meg hátra, meg cikk-cakkban, és nyilván tud még egy csomó más dolgot is, de nekem az említettek bőven megfeleltek eddig, és úgy tűnik, ez jó sokáig így lesz. Az itt bemutatott két varrományom tehát messze nem tökéletes, bőven találni bennük hibákat, viszont (főleg) újrahasznosított anyagokból készültek, tehát itt a helyük, úgy gondolom.

Kádkilépő

Ezekből a 10x10 centis kockákból eredetileg a kisfiamnak szerettem volna ágytakarót varrni. Aztán meggondoltam magam. Maradt viszont egy nagy halom 10x10 centis tiritarka kockám, illetve a belőlük varrt tucatnyi csík. Ezek újraújrahasznosításából született ez a kádkilépő a kisfiamnak, aki lelkesen hurcolászta körbe, hogy neki van ilyen kádkilépője, és hogy Anya varrta (Ana valta, hogy pontosan idézzem), aztán hetekig minden fürdés után visított, mert az ő csodás kádkilépőjére "látöpög a víííííz!!!!".
Ez teljes egészében újrahasznosított. A pettyes anyagok maradékok, a többihez a férjem kinőtt ingeit, turkált párnahuzatokat, továbbá egy régi konyhai kötényt szabdaltam fel. Maradék a hátlap, a bélése pedig egy ócska lepedő egy darabja.

Ágytakaró


Kevesebb konfliktussal járt az ágytakaró beüzemelése, viszont a kisfiamnak azóta szent meggyőződése, hogy Anya tud varrni, és sorra közli a kívánságait, hogy mit varrjak neki legközelebb.
Az ágytakaró hátlapja és a bélés nem újrahasznosított, csak a kockák és a keret. Főleg maradék anyagokat használtam, az egyik kockás anyag turkált párnahuzatból, a fehér alapon állatmintás pedig egy szintén turkált gyerekfüggönyből származik.
A bélés flíz, ami nagy hiba volt, nekem elég nehéz volt dolgoznom vele, egy régi lepedő pont megfelelt volna, de majd legközelebb okosabb leszek.