A következő címkéjű bejegyzések mutatása: takaró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: takaró. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. december 21., vasárnap

Összefoglaló 2.

Az elmúlt év ide még nem posztolt alkotásaiból szemezgetve, második rész:
1. Egy tunika aljáról levágott fodrokból kislány szoknya:
2. átlapolós miniszoknyából boleró:
3. bőven húzott szoknyácskából buboréknadrág:

4. Vagány ruha ágynemű huzatból:

5.  Farmertakaró (pontosabban részben új fedlap egy foltos takaróra):
6. Maradék anyagokból gyereksálak:
7. Felnőtt kord ingekből kislány szoknyák:

Mostantól igyekszünk majd aktuálisan feltenni ide is az ötleteket, illetve, ahol készül, ott az elkészítés leírását is. :)

2010. szeptember 4., szombat

Bársony gyerektakarók

Ha már itt az ősz, és mindjárt ilyen hűvösen, esősen indul, mutatunk valami melengetőt, két takarót, amit kicsi, főként kord bársony gyereknadrágokból, gyerekeknek varrtunk.
Ezek a takarók is még a kezdeti, a padlásról alapanyagot merítő korszakunkban keletkeztek. Jó néhány ovis nadrág mellé pár felnőtt darab jó részeit is felhasználtuk, a lényeg a közel azonos anyagvastagság volt.
A cicás takaróhoz egy kicsi, pöttyös nadrágot, és egy-egy felnőtt, zöldet, illetve pirosas-bordót használtunk, a négyzetekből négy darab, 3x3-as blokkot varrtunk, majd ezeket egybe, és némi keretezéssel egészítettük ki a végleges méretre. A cicák kedvenc unokaöcsénk pici pulcsijából kerültek hozzá, sőt, a pöttyös nadrág is az ő egyik aranyos, kantárosa volt. (Elnézést a fénykép tökéletlenségéért, ez még annak idején, hagyományos géppel készült.)



A másik takaróhoz a kisebb nadrágokon kicentizett mérettel szabtuk a négyzeteket, ameddig csak tartottak a ruhácskák, majd kirakóztunk, amíg sikerült elérni, hogy valami arányos káosz legyen az elrendezésben, a középre helyezett, pólóból kivágott, bevasalós közbéléssel megvastagított, és megerősített, 101 kiskutyás kép körül.



Mindkét takaró meleg flíz bélést, és egy darabból szabott hátlapot kapott, végül a négyzetes minta mentén összesteppeltük a három-három réteget.
Kezdő foltvarróknak is bátran ajánljuk, hiszen csak egy méretű sablon kell hozzá, az össze-vissza elrendezést nem is lehet eltéveszteni, és a bársonyt (bár eléggé szöszöl) könnyű varrni is.

2010. június 18., péntek

Még mindig farmer



A múltkori farmerfeldolgozási lehetőségek folytatásaként még egy kis gyűjtemény, kedvcsinálónak a rongyoszsákjaitokban elfekvő farmerek szétszabdalásához.
Először a legnagyobb darab, egy szőnyeg. Bátyánknak, és fiának szobájába készült, az ott levő régi szőnyeg eltakarására, így ez csak, mint egy huzat, egyrétegű. A szőnyeg méretét alapul véve állapítottuk meg a blokkok méretét, kb. 20x30 centisek, egy darabból, vagy kettő feleekkorából, ahogy a nadrágok kiadták. Színt színére fordítva összevarrtuk, és eltisztáztuk a kiszabott téglalapokat, minden varrást letűztünk, míg már az a gyanú merült fel, hogy több benne a cérna, mint az anyag... Majd négy nagy darabot varrtunk belőlük, amiket tépőzár fog össze, így mosógépbe gyömöszölhető egységekre bontható. A tapasztalat szerint jól porszívózható is.



Aztán jöhet egy fiús falvédő, néhány szétvágott nadrágszárból, és maradék extra részletekből, mint zsebek, övbújtatók; a zsebek mind használhatóak.


Mellé egy lányos falvédő. 18x18 cm-es farmernégyzetekből kellett hozzá 168 darab, ez az eleje és háta összes szükséglete. Az előlapok felére merevítő közbéléssel bevasalt pólómaradékokból virágokat és levélkéket rátéteztünk duplasoros egyenes öltéssel. Kettesével, visszájukkal összefordítva, és közé 15x15 cm-es flízeket helyezve összesteppeltük az előlapokat a hátlapokkal, majd a kész blokkok hátoldalát összefordítva sorokká, és a sorokból kész darabbá varrtuk össze, 1,5 cm-es varrásráhagyásokkal. A hátoldalára három részből álló bújtatót varrtunk, így erős zsinórral, vagy vékony faléccel a falra erősíthető; az elején pedig minden varrásráhagyást 1,5 centinként bevagdostunk, szinte a varrásig. Ez után egy paplanhuzatba csomagolva kimostuk, és a rojtosítást egy körömkefés, felkarerősítő végigsikálással tettük teljessé. Némi porszívózás után kész is lett. :)




A következő a saját takaróm, amiben a farmert vékony, műszőrös kelmével kombináltuk, ez varrodai hulladékból állt rendelkezésünkre. Klasszikus, azt hiszem, amish eredetű patchwork minta, kis háromszögekből, a végén többszörösen keretezve, flízzel, vászon hátlappal kiegészítve. (Ezer piramis, és gyorstechnikával készült. K megjegyzése.) A családban Varázsszőnyeg elnevezést kapott. :o)


Kicsit kisebb munkával klassz mellények is készülhetnek. Ez apukánk, és bátyánk fiának régebbi darabjai, termovelúrral bélelve télen nagyon szeretik. Érdemes a háta derékvonalra egy kisebb gumiszalagot belevarrni, hogy ne álljon el. Amikor a bátyánk fia kicsi volt, apukánk akkori darabját valamiért laktanyának hívta. Igaz, rendszeresen bele is költözött. :o)


Végül még kisebb projektek, kis, rojtos szütyőkék, Lise Bergene A foltvarrás szenvedélye című könyvéből vett minta alapján. A technikáját már a virágos falvédőnél leírtam, öt blokk kell egy szütyőhöz, tetszőleges méretben, a mieink kívül farmerből, belül mintás vászonból készültek. Ha a négy oldalát, és az alját összevarrtuk, a bélésanyagból kell még egy, a teteje kerületének megfelelő hosszúságú zsinórház, abba pedig színes zsinór, vagy selyemszalag, és már kész is. Mi leginkább papírzsepi tartónak használjuk, de pár alkalmazást láthattok az utolsó képen.





Hát, ennyit a farmerről, egyelőre. :o)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...