Ha már itt az ősz, és mindjárt ilyen hűvösen, esősen indul, mutatunk valami melengetőt, két takarót, amit kicsi, főként kord bársony gyereknadrágokból, gyerekeknek varrtunk.
Ezek a takarók is még a kezdeti, a padlásról alapanyagot merítő korszakunkban keletkeztek. Jó néhány ovis nadrág mellé pár felnőtt darab jó részeit is felhasználtuk, a lényeg a közel azonos anyagvastagság volt.
A cicás takaróhoz egy kicsi, pöttyös nadrágot, és egy-egy felnőtt, zöldet, illetve pirosas-bordót használtunk, a négyzetekből négy darab, 3x3-as blokkot varrtunk, majd ezeket egybe, és némi keretezéssel egészítettük ki a végleges méretre. A cicák kedvenc unokaöcsénk pici pulcsijából kerültek hozzá, sőt, a pöttyös nadrág is az ő egyik aranyos, kantárosa volt. (Elnézést a fénykép tökéletlenségéért, ez még annak idején, hagyományos géppel készült.)
A másik takaróhoz a kisebb nadrágokon kicentizett mérettel szabtuk a négyzeteket, ameddig csak tartottak a ruhácskák, majd kirakóztunk, amíg sikerült elérni, hogy valami arányos káosz legyen az elrendezésben, a középre helyezett, pólóból kivágott, bevasalós közbéléssel megvastagított, és megerősített, 101 kiskutyás kép körül.
Mindkét takaró meleg flíz bélést, és egy darabból szabott hátlapot kapott, végül a négyzetes minta mentén összesteppeltük a három-három réteget.
Kezdő foltvarróknak is bátran ajánljuk, hiszen csak egy méretű sablon kell hozzá, az össze-vissza elrendezést nem is lehet eltéveszteni, és a bársonyt (bár eléggé szöszöl) könnyű varrni is.
Ezek a takarók is még a kezdeti, a padlásról alapanyagot merítő korszakunkban keletkeztek. Jó néhány ovis nadrág mellé pár felnőtt darab jó részeit is felhasználtuk, a lényeg a közel azonos anyagvastagság volt.
A cicás takaróhoz egy kicsi, pöttyös nadrágot, és egy-egy felnőtt, zöldet, illetve pirosas-bordót használtunk, a négyzetekből négy darab, 3x3-as blokkot varrtunk, majd ezeket egybe, és némi keretezéssel egészítettük ki a végleges méretre. A cicák kedvenc unokaöcsénk pici pulcsijából kerültek hozzá, sőt, a pöttyös nadrág is az ő egyik aranyos, kantárosa volt. (Elnézést a fénykép tökéletlenségéért, ez még annak idején, hagyományos géppel készült.)
A másik takaróhoz a kisebb nadrágokon kicentizett mérettel szabtuk a négyzeteket, ameddig csak tartottak a ruhácskák, majd kirakóztunk, amíg sikerült elérni, hogy valami arányos káosz legyen az elrendezésben, a középre helyezett, pólóból kivágott, bevasalós közbéléssel megvastagított, és megerősített, 101 kiskutyás kép körül.
Mindkét takaró meleg flíz bélést, és egy darabból szabott hátlapot kapott, végül a négyzetes minta mentén összesteppeltük a három-három réteget.
Kezdő foltvarróknak is bátran ajánljuk, hiszen csak egy méretű sablon kell hozzá, az össze-vissza elrendezést nem is lehet eltéveszteni, és a bársonyt (bár eléggé szöszöl) könnyű varrni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése