Egy pályázat kapcsán került elő ez a csillagos gyerekpólónk, gondoltam, akkor már ide is beteszem, hátha másnak is ötletet ad, akár a mindennapokhoz, akár az említett pályázathoz.
Egy turkálóban találtam rá az eredeti, zöld, a birkák képével díszített pólóra.
Sajnos gyerekméret, és a zöldje sem jött be igazán, de Írország-mániám miatt így is megvettem. Némi töprengés után megkértem Krisztit, hogy varrjon belőle egy szatyrot nekem, amit egy leselejtezett kék-zöld kockás, vastag ing felhasználásával meg is tett.
Mivel azonban a hasfelmetszett póló jó minőségű, és hibátlan volt, meg amúgy sem szeretjük kidobálni a maradékokat, Kriszti foltvarró ihlete segítségével a következő megoldás született. Maradék pólóanyagból kiszabott egy téglalapot, ami egy varrásráhagyásnyival szélesebb körben, mint a lyuk. Erre, szintén maradék pólóanyagokból (amiket merevítő flízzel vasalt be) csillagokat szabott, és gépi cikk-cakkal fel is varrta őket.
Utolsó lépésként szintén cikk-cakkal elszegte a lyuk és a folt szélét, majd a kivágás alá illesztette, és varrta a csillagos betétet.
Ez lett a vége:
A szatyrocskát azóta is mindig magammal hurcolom, jól felvidítja az utazótársakat a BKV-n, sőt, egyszer láttam egy nagyobb testvérét, fehér vászonszatyor volt, ezen birkák számos testvérével. :o)
A pólót pedig a Meska karácsonyi akciója keretében elajándékoztuk, reméljük, akihez került, örömmel hordja.
Egy turkálóban találtam rá az eredeti, zöld, a birkák képével díszített pólóra.
Sajnos gyerekméret, és a zöldje sem jött be igazán, de Írország-mániám miatt így is megvettem. Némi töprengés után megkértem Krisztit, hogy varrjon belőle egy szatyrot nekem, amit egy leselejtezett kék-zöld kockás, vastag ing felhasználásával meg is tett.
Mivel azonban a hasfelmetszett póló jó minőségű, és hibátlan volt, meg amúgy sem szeretjük kidobálni a maradékokat, Kriszti foltvarró ihlete segítségével a következő megoldás született. Maradék pólóanyagból kiszabott egy téglalapot, ami egy varrásráhagyásnyival szélesebb körben, mint a lyuk. Erre, szintén maradék pólóanyagokból (amiket merevítő flízzel vasalt be) csillagokat szabott, és gépi cikk-cakkal fel is varrta őket.
Utolsó lépésként szintén cikk-cakkal elszegte a lyuk és a folt szélét, majd a kivágás alá illesztette, és varrta a csillagos betétet.
Ez lett a vége:
A szatyrocskát azóta is mindig magammal hurcolom, jól felvidítja az utazótársakat a BKV-n, sőt, egyszer láttam egy nagyobb testvérét, fehér vászonszatyor volt, ezen birkák számos testvérével. :o)
A pólót pedig a Meska karácsonyi akciója keretében elajándékoztuk, reméljük, akihez került, örömmel hordja.
Itt minden átalakult, gratulálok!! A szatyor tetszik különösen!
VálaszTörlés