Még mindig farmer

A múltkori farmerfeldolgozási lehetőségek folytatásaként még egy kis gyűjtemény, kedvcsinálónak a rongyoszsákjaitokban elfekvő farmerek szétszabdalásához.
Először a legnagyobb darab, egy szőnyeg. Bátyánknak, és fiának szobájába készült, az ott levő régi szőnyeg eltakarására, így ez csak, mint egy huzat, egyrétegű. A szőnyeg méretét alapul véve állapítottuk meg a blokkok méretét, kb. 20x30 centisek, egy darabból, vagy kettő feleekkorából, ahogy a nadrágok kiadták. Színt színére fordítva összevarrtuk, és eltisztáztuk a kiszabott téglalapokat, minden varrást letűztünk, míg már az a gyanú merült fel, hogy több benne a cérna, mint az anyag... Majd négy nagy darabot varrtunk belőlük, amiket tépőzár fog össze, így mosógépbe gyömöszölhető egységekre bontható. A tapasztalat szerint jól porszívózható is.



Aztán jöhet egy fiús falvédő, néhány szétvágott nadrágszárból, és maradék extra részletekből, mint zsebek, övbújtatók; a zsebek mind használhatóak.


Mellé egy lányos falvédő. 18x18 cm-es farmernégyzetekből kellett hozzá 168 darab, ez az eleje és háta összes szükséglete. Az előlapok felére merevítő közbéléssel bevasalt pólómaradékokból virágokat és levélkéket rátéteztünk duplasoros egyenes öltéssel. Kettesével, visszájukkal összefordítva, és közé 15x15 cm-es flízeket helyezve összesteppeltük az előlapokat a hátlapokkal, majd a kész blokkok hátoldalát összefordítva sorokká, és a sorokból kész darabbá varrtuk össze, 1,5 cm-es varrásráhagyásokkal. A hátoldalára három részből álló bújtatót varrtunk, így erős zsinórral, vagy vékony faléccel a falra erősíthető; az elején pedig minden varrásráhagyást 1,5 centinként bevagdostunk, szinte a varrásig. Ez után egy paplanhuzatba csomagolva kimostuk, és a rojtosítást egy körömkefés, felkarerősítő végigsikálással tettük teljessé. Némi porszívózás után kész is lett. :)




A következő a saját takaróm, amiben a farmert vékony, műszőrös kelmével kombináltuk, ez varrodai hulladékból állt rendelkezésünkre. Klasszikus, azt hiszem, amish eredetű patchwork minta, kis háromszögekből, a végén többszörösen keretezve, flízzel, vászon hátlappal kiegészítve. (Ezer piramis, és gyorstechnikával készült. K megjegyzése.) A családban Varázsszőnyeg elnevezést kapott. :o)


Kicsit kisebb munkával klassz mellények is készülhetnek. Ez apukánk, és bátyánk fiának régebbi darabjai, termovelúrral bélelve télen nagyon szeretik. Érdemes a háta derékvonalra egy kisebb gumiszalagot belevarrni, hogy ne álljon el. Amikor a bátyánk fia kicsi volt, apukánk akkori darabját valamiért laktanyának hívta. Igaz, rendszeresen bele is költözött. :o)


Végül még kisebb projektek, kis, rojtos szütyőkék, Lise Bergene A foltvarrás szenvedélye című könyvéből vett minta alapján. A technikáját már a virágos falvédőnél leírtam, öt blokk kell egy szütyőhöz, tetszőleges méretben, a mieink kívül farmerből, belül mintás vászonból készültek. Ha a négy oldalát, és az alját összevarrtuk, a bélésanyagból kell még egy, a teteje kerületének megfelelő hosszúságú zsinórház, abba pedig színes zsinór, vagy selyemszalag, és már kész is. Mi leginkább papírzsepi tartónak használjuk, de pár alkalmazást láthattok az utolsó képen.





Hát, ennyit a farmerről, egyelőre. :o)

Farmerból táskák

Még mindig a régi képeink közt kotorászva, gyűjtögettem pár farmertáskát, ihletőnek a részben kopott-szakadt-kinőtt farmerekkel rendelkezőknek. Kriszti csuda foltolásai, szerény segédmunkási segédletemmel. :)

Folt. köv.

Garfield

Miután végre sikerült beszkennelni Krisztivel közös régebbi alkotásaink, még hagyományos fényképezőgéppel készült fotóját, gondoltam, hogy néhányat közreadok, amik passzolnak ezen blog profiljába.
Azzal a kettővel kezdem, amelyek Garfieldos zoknik végleges talp-, vagy sarokkopás utáni részleges új életét mutatják be. Mint látható a család tetemes mennyiségű ilyen zoknival rendelkezik, már gyűlik is a következő adag. :o)
Gondolom, senkinek nem újdonság, hogy ezen zoknik szára többnyire tökéletes állapotban éli túl a talp halálát. Ha ezek után felvágjuk a szárat, figyelmesen bevasaljuk ragasztós flízzel, és kivágjuk a mintákat, tetszésünk szerint felhasználhatjuk díszítésre, vagy, mint itt is látható, foltmunkák részeként. A flíz addig mindenképp megóv a szemek felfutásától, míg elvarrjuk a széleket, de ez a két darab már több éve használatban van, és még mindig nem futnak.
A faliképen a vékonyabb, kis zoknikból kivágott mintákat különböző színes hátterekre applikáltuk, majd ezekből a hátterek, és a minták variálásával összeraktuk a képet, összevarrtuk, és egy vékony hátlappal be is fejeztük.





A díszpárna huzat egy vastag térdzokni nagyobb mintáinak felhasználásával készült, amit egyszínű vászonnal kombináltunk. A foltos előlap itt is egy vékony hátlappal egészült ki, aztán az előlap vásznából készült párna-hátoldallal lett komplett a huzat.


Ezzel a módszerrel bármilyen kinőtt, vagy kikopott fejrészű, kedvenc zokni kaphat még egy életet.

Folt. köv.